F/A-18D Hornet építése

A Hasegawa F/A-18D Green Knights 1:72 kittjét rövid 7 év alatt készítettem el. Persze ebből 6,75 évig nem sokat haladtam vele. Kezdeti lelkesedést megtörte néhány hiba amiről akkor azt gondoltam, hogy javíthatatlan ( ocsmány foltok a festésben, rések stb.). Aztán idén rátaláltam az interneten néhány makettes honlapra, itt meglepődve olvastam olyan hibajavítási módszerekről amelyek megoldják a problémáim nagy részét. Ezek persze egy kicsit gyakorlottabb makettezőknek egyértelműek, de nekem újdonságnak számítottak, tehát nekifogtam újra.

A kitt minőségét nem igazán tudom megítélni tapasztalatlanságom miatt, de szerintem kezdőknek kiváló. Van benne jó pár pontatlanság, de csiszolással és húzott szállal mindegyik orvosolható. A fülke, a fegyverek és a futómű nem valami részletes, a profik ide gondolom kiegészítőket raknak, de egy kis utánajárással házilag is fel lehet csicsázni. Én ezt mivel ez egy gyakorló építésem volt itt ott próbaként megtettem, máshol meg csak elálmodoztam rajta, hogy mit lehetne csinálni. A méretarány sem igen kedvez a finomkodásnak, egy nagyobb maketten ez gondolom egyszerűbb lenne. Az összeépítési útmutató is megfelelően részletes.

Sajnos az eredetileg megadott festékeket nem tudtam beszerezni (7 évvel ezelőtt próbáltam) és végül egy boltban valamilyen táblázat alapján rámtukmáltak egy rakat Tamiya festéket. Ezek minőségre nagyszerűek ( bár brutálisan kell őket hígítani 1 festék 2 hígító vagy több) de sajnos a gép fő színeinek nem feleltek meg. A képeken látszik miről beszélek. Ez volt az első ami elvette a kedvem. Mindegy, ezután már nem sajnáltam elrontani ezt azt.

Maga az építés nem volt nehéz, inkább néhány érdekességet írok le , ami más kezdőknek hasznára lehet. Mint már említettem hét éve vettem a festékeket, ezek persze mostanra beszáradtak. Mindenhol azt mondták, hogy kuka és vegyek másikat. Nos én megpróbáltam megmenteni őket és sikerült. Jó sok hígító és némi keverés csodát tett. Ugyanez igaz a matricákra is. Felkészültem rá, hogy használhatatlanok lesznek ennyi idő után, de meglepetésemre szinte mindegyik tökéletesen feltehető volt. A legnagyobb bakim az volt amikor az átlátszó fülketetőt akartam beragasztani és a ragasztó végigfolyt a belsején. Természetesen feloldotta és átlátszatlanná tette. A mesterek szintén azt mondták, hogy ez javíthatatlan. Csináljak rá ponyvát mintha a nap ellen le lenne takarva ( ez egyébként jó ötlet ) vagy dobjam ki a francba. Nos én megpróbálkoztam az 1000 csiszolóvászonnal ( nedvesen ) ami leszedte a ragasztót meg az egyenetlenségeket, de a homály maradt (lehet, hogy egy finomabb vászon jobb lett volna). Aztán találtam egy adag szilikonolajat és mivel már úgyis mindegy volt, bekentem vele. Az eredmény meglepő volt, a fülkeborító ismét átlátszó. Persze nem úgy mint az eredeti de nekem megteszi. A gumikhoz és hajtóművekhez nem vettem külön festéket, a meglévőkből is sikerült nagyon jókat kikevernem. A piros és kék mütyüröket is sima temperával festettem. Kipróbáltam a ceruzás panelozást de gagyi. A befolyatós koszoláshoz meg lakkozni kellett volna, ezt majd a következőn. Ja, kézzel festettem és annak ellenére, hogy nem lett valami szép, kezdem elhinni, hogy ha ügyesen csinálom lehet ecsettel is nagyon szép felületet csinálni.

Ezenkívül csináltam egy kifutópálya imitációt a gép alá, ami nagyon feldobja.

2005 április 4.

Fülöp Zoltán